DR. FEHÉR JÁNOS a Semmelweis Egyetem emeritusz professzora, az Orvosi Hetilap főszerkesztője. Életútja 1932-ben kezdődött Győrúj- baráton, (akkor Kisbarát), egy alig száz lakosú községben. Apja malommunkás volt, a nagycsaládban hét testvér nevelkedett. Gyermekkorának meghatározó élménye volt az a falusi úgynevezett osztatlan iskola, ahol a tehetségesebbek odafigyelve az idősebbek oktatására, sokkal korábban megtanultak bizonyos dolgokat.
"ÍGY JÁRTAM ÉN IS, tanítóim tanácsára szüleim gimnáziumba küldtek. Tehetségkutató versenyeken 1944-ben sikeresen szerepeltem, így a gimnáziumban később ösztöndíjat is kaptam. Ez nagyon fontos volt, hiszen a szüleim nem tudtak volna testvéreimmel taníttatni minket. A győri Bencés Gimnáziumban kezdtem a felsőbb osztályokat, amikor már öten voltunk testvérek. Alig egy hónap után a háború miatt abbamaradt az oktatás, csak 1945 áprilisában lehetett folytatni. 1948-ban - miután államosították az iskolát - engem papnak szánt a családom. Magam is vonzódtam e hivatás iránt, ezért nem az állami iskolában folytattam a tanulmányokat, hanem a győri Papnevelő Intézetben 1951-ig. Azonban ezt az iskolát is megszüntették, emiatt az volt az egyetlen út, hogy állami iskolában érettségizzek le. Így 1952-ben a győri Révai Miklós Gimnáziumban egy év alatt az összes különbözeti vizsgákkal együtt leérettségiztem. Azóta mindkét gimnáziummal tartom a kapcsolatot. 1958-ban a Semmelweis Egyetem általános orvosi karán szereztem orvos diplomát. Erre az időre esett 1956, amikor én ötödéves orvostanhallgató voltam. Nekem október 23-a mentősök között telt, ahol segítettem a sebesülteket ellátni. Október 30-án egy konvojjal Bécsbe indultunk gyógyszerekért, de ez végül is nem sikerült. Győrben maradtam, itt három hónapig a kórházban segédkeztem. Diplomaszerzés után úgy gondoltam, hogy a család megsegítése szempontjából is fontos családi orvos állást vállalok falun, azonban az egyetemi oktatóim arra bíztattak, hogy maradjak az egyetemen. Így Pesten maradtam abban a tudományos intézetben, ahol orvostanhallgatóként is sokat tevékenykedtem: diákkörös voltam, a Korbonctani Intézetben. Később e szakterületből szakvizsgát is tettem. Ezt követően 1983-ig átkerültem a III. Belklinikára, és folyamatosan haladtam előre az egyetemi ranglétrán. 1983-ban lettem az egyetem II. Belklinikájának igazgatója (1993-ig), majd néhány évre rá az Országos Belgyógyászati Intézet főigazgatójává is kineveztek (2002-ig, 70 éves koromig töltöttem be)." SZAKMAI SIKEREIT tudományos társasági címek jelzik, leginkább belgyógyászati és gasztroenterológiai társaságokban. Pályájának jelentős állomása a kandidátusi, és az orvostudományok doktora cím megszerzése. Nemzetközi szintű publikációi és a konferencia-meghívások következtében 1999-ben az Európai Májkutató Társaság elnöke lett. Ebben a minőségben Magyarországon májkutatási, majd 1996-ban a Gasztroenterológiai Társaság elnökeként világkonferenciát szervezett. "BÜSZKE VAGYOK RÁ, hogy 1989-ben a legrégebbi magyar orvosi folyóiratnak, az Orvosi Hetilapnak lettem főszerkesztője, azóta is ezzel foglalkozom. A világon a legrégebbi ma is élő, tudományos folyóirat (1857 óta) ez a lap. Ez a szerkesztői munka folyamatos tanulást igényel ma is tőlem, mert általa a szakma legfontosabb eredményeit ismerhetem meg és adhatom közre." TAPASZTALATÁT, tudását az utána következő orvos generációk számára szeretné kamatoztatni. Az úgynevezett Phd-iskola kialakítása révén a májbetegségek témájában megbízatást kapott egy program vezetésére, és ezt azóta is végzi. Évente 2-3 munkatársa szerez így tudományos fokozatot. "FIATAL KOROMBAN a Belklinikán a fő szakterület a zsíranyagcserével összefüggő érelmeszesedési kutatások voltak. Kezdetben ezzel a témával foglalkoztam, de ifjú kutatóként önálló témát kerestem, így a máj "oldaláról" vettem részt a zsíranyagcsere kutatásokban. Specialistásom lett a májbetegségek köre. Közleményeim, angol nyelven írt könyveim meghozták a kívánt eredményeket. Hepatológiai kézikönyvünk Lengyel Gabriella kolléganőmmel 2002-ben jelent meg, amely ma Magyarországon a máj-betegségek "bibliája". Magyarországon a májbetegségek eléggé "előkelő" helyen vannak a statisztikában, évente mintegy 8000 ember hal meg májzsugorban, vagyis ez népbetegség. Az egyik faktora az alkoholfogyasztás, amely túlzott mérték esetén májkárosodáshoz vezet. Magyarországon mintegy 1 millió ember alkoholfüggő, 15-20 százalékuk máj-betegségekben szenved (a májbetegek 2/3-a alkoholfogyasztás miatt az), a másik terület pedig az idült májbetegségek köre (Hepatitis A, B vírus okozta), ez a májbetegségek egyharmada." EMERITUSZ PROFESSZOR. Ez igazából egy megtisztelő cím, azt jelzi, hogy az embert megbecsülik, s amíg dolgozni tud, addig professzorának tekinti az egyetem, amelytől ezt a rangot kapta. Így dr. Fehér János a Semmelweis Egyetem örökös professzora. A magyar törvények szerint csak a hetvenes évéig lehet valaki a hivatalos egyetemi tanári cím viselője, azt követően csak a kitüntető, emeritusz cím adományozásával viselhető a professzori minősítés. "A HOBBIM életem külön része. Nyugdíjazásom után nem hagytam abba az aktív munkát, azóta is folyamatosan dolgozok és hirdetem, hogy az aktív (szellemi, testi) élet fiatalabban, és karban tartja az embert. Konferenciákat szervezek, ezek közül az egyik rendszeresen - évente - kerül megrendezésre. Az "Életöröm - Életmód" címet adtam neki. 2002-ben volt első: minden, ami az embernek jó - legyen az lelki boldogság, szellemi öröm, a munka és az alkotás öröme, a testi élvezetek (táplálkozástól a szerelemig és a kulturált alkoholfogyasztásig sok minden) - az növeli az emberben az "öröm-hormonok" elszaporodását, fokozza az immunszintet, véd a betegségekkel szemben. E konferencia mondanivalója: az örömöt keresni kell az életben. Ez az idősek számára is filozófia lehet. 2003-ban ugyanezt a konferenciát éppen az idősek egészsége témával fűszereztük, idén pedig az ifjúság egészsége lesz a téma.? A BORTERÁPIA is a hobbija része, ami egyben szakmai kihívás is. Ez a kezelési mód Franciaországból indult: Bordeau-ban jött létre először egy borterápiás intézet, majd Olaszországban és Ausztriában is alapítottak ilyet. Dr. Fehér János tanácsadója egy Badacsonyban épülő hasonló intézetnek, ahol a kellemes környezetben, jó levegőn eleve gyógyul az ember. A gyümölcs szintén egészséges, a szőlő magjában és héjában sok értékes anyag van, amely masszázs, pakolás formájában a bőrnek regeneráló hatású. Része lesz az intézetnek egy borfürdő (polifenol van a szőlőben ? borban ? ez az izületi betegségekre jó hatással van), és a mediterrán étrend mellett az ember kulturáltan, jó társaságban bort is ihat. Mindezt az egészség javítása céljából teszi. "ÜZENEM AZ OLVASÓKNAK:
Az életet töltsék ki megfelelő munkával, ne hagyják abba!
Nyugdíj után is aktív életet kell élni!
Ezenkívül becsüljék meg a szülőföldet, az iskolát, ahonnan származnak, ahol éltek, dolgoztak."