napi evangelium

Jézus Krisztusnak, Dávid és Ábrahám fiának családfája. Ábrahámnak Izsák volt a fia, Izsáknak Jákob, Jákobnak Júda és testvérei, Júdának Fáresz és Zára Támártól, Fáresznek Eszróm. Eszrómnak Arám, Arámnak Aminadáb, Aminadábnak Náásszon, Náásszónnak Szalmon, Szalmonnak Bóász Ráhábtól, Bóásznak Jóbéd Rúttól, Jóbédnek Izáj, Izájnak pedig Dávid király.
Dávidnak Salamon volt a fia Uriás feleségétől, Salamonnak Roboám, Roboámnak Abija, Abijának Ászáf, Ászáfnak Jozafát, Jozafátnak Jórám, Jórámnak Ozijás, Ozijásnak Joatám, Joatámnak Acház, Acháznak Ezekiás, Ezekiásnak Manasszesz, Manasszesznek Ámosz, Ámosznak Joziás, Joziásnak pedig Jekoniás és testvérei a babiloni fogság idején.
A babiloni fogság után: Jekoniásnak Szálátiél volt a fia, Szálátiélnek Zorobábel, Zorobábelnek Ábiud, Ábiudnak Elijakim, Elijakimnak Ázór, Ázórnak Szádok, Szádoknak Áhim, Áhimnak Eliud, Eliudnak Eleazár, Eleazárnak Mattán, Mattánnak Jákob, Jákobnak pedig József. Ő volt a férje Máriának, akitől a Krisztusnak nevezett Jézus született.
Összesen tehát: Ábrahámtól Dávidig tizennégy nemzedék, Dávidtól a babiloni fogságig tizennégy nemzedék, és a babiloni fogságtól Krisztusig is tizennégy nemzedék.
Mt 1,1-17

Elmélkedés

Írásának kezdetén Máté evangélista összeállítja Jézus családfáját, amelyet a mai evangéliumban olvasunk. Általunk jól vagy kevésbé ismert ószövetségi személyek sorakoznak Ábrahámtól, a zsidó nép ősatyjától egészen Jézus koráig. A családfa egyik kulcsfontosságú szereplője Dávid király. Az evangélista az ő leszármazottjaként mutatja be Jézust. Ennek oka az, hogy a korabeli felfogás szerint a messiás Dávid király családjából származik.

Isten belép ebbe az időfolyamba és új korszakot nyit Jézus Krisztus születésével. A világ az időben teremtetett és az emberiség történelme az időben zajlik. Jézus születése új teremtés Isten részéről, s ettől kezdve történelmünk üdvtörténetként értékelendő. Jézus Krisztus az idő Ura, aki – a Szentírás szóhasználatával élve – az „idők teljességében” jött világra. Születése napjától kezdve Jézus élete a beteljesedésig, küldetésének teljesítéséig, azaz kereszthaláláig és feltámadásáig tart.

A névsorban utolsóként József szerepel, akiről tudjuk, hogy Jézusnak nem vérszerinti apja, hanem a nevelőapja. Mivel ő volt Máriának a férje, ezért a törvények szerint őt vélelmezték Jézus apjának. A felsorolás így fejeződik be: „Ő (József) volt a férje Máriának, akitől a Krisztusnak nevezett Jézus született.” A sok férfinév olvasása után egyesek hajlamosak a mondatban szereplő „akitől” névmást Józsefre vonatkoztatni, pedig az nem őrá, hanem Máriára vonatkozik. Helyesen értelmezve tehát két állítás fogalmazódik meg a mondatban. Az első: József volt a férje Máriának. A második: Máriától született Jézus.

(c) Horváth István Sándor

Imádság

Üdvözítő Istenünk! A hit olyan adomány, a te ajándékod, amely kivezet minket a sötétségből, az élet céltalanságából, és kiszélesíti látókörünket és életterünket. Segíts minket, hogy ne csupán az emberi élet korlátozottságát és végességét lássuk, hanem a te távlataidban szemléljük önmagunkat. Segíts megértenünk, hogy veled élhetünk már itt a földön, s halálunk után eljuthatunk hozzád az örökkévalóságba, amely új életet jelent számunkra. Örökkévaló Istenünk, köszönjük, hogy emberré lettél és ezzel megmutattad nekünk az utat az üdvösség, az örök élet felé.

Horváth István Sándor (Ph 88)