Jézus így tanított az utolsó vacsorán: „Amint engem szeret az Atya, úgy szeretlek én is titeket. Maradjatok meg az én szeretetemben! Ha megtartjátok parancsaimat, megmaradtok szeretetemben, ahogy én is megtartottam Atyám parancsait, és megmaradok az ő szeretetében. Ezeket azért mondtam nektek, hogy az én örömöm legyen bennetek, és örömötök ezzel teljes legyen. Az az én parancsom, hogy szeressétek egymást, amint én szerettelek titeket! Nagyobb szeretete senkinek sincs annál, mint annak, aki életét adja barátaiért. Ti barátaim vagytok, ha megteszitek, amit parancsolok nektek. Nem mondalak titeket többé szolgának, mert a szolga nem tudja, mit tesz az ura. Barátaimnak mondalak benneteket, mert mindazt, amit hallottam Atyámtól, tudtul adtam nektek. Nem ti választottatok engem, hanem én választottalak titeket; és arra rendeltelek, hogy elmenjetek és gyümölcsöt hozzatok: maradandó gyümölcsöt. Bármit kértek az Atyától az én nevemben, megadja nektek. Azt parancsolom nektek, hogy szeressétek egymást!”
Jn 15,9-17
Elmélkedés
Jézus felszólítását, bátorítását olvassuk a mai evangéliumban: „Amint engem szeret az Atya, úgy szeretlek én is titeket. Maradjatok meg az én szeretetemben!”
Milyen nehéz szeretni valakit, akit nem ismerünk. De még nehezebb szeretni valakit, akit jól ismerünk és közel áll hozzánk. Tapasztaljuk, hogy minél jobban ismerünk valakit, annál nehezebb szemet hunyni a hibái felett. Ez teszi Krisztus irántunk érzett szeretetét csodálatra méltóvá. Ismer minket. Jól ismeri hibáinkat és bűneinket, mégis szeret minket. És tőlünk is azt kéri, hogy szeretet legyen a szívünkben.
Egy virágról egy biológus, egy tudós azt mondja, hogy ez egy növény. Egy lány, aki kedvesétől, vagy egy feleség, aki férjétől kapja, azt mondja, hogy a virág egy ajándék. Egy virágbolt tulajdonosának bevételi forrás. Egy költő ihletet merít belőle új verséhez. Egy méh számára a táplálék forrása. A kerti gaznak ellenfél, amit el kell nyomni. Mi a virág? Talán csak Isten tudja igazán.
A szeretetről sokféleképpen vélekednek az emberek. Jézus pedig kimondja a szeretet lényegét: „Nagyobb szeretete senkinek sincs annál, mint annak, aki életét adja barátaiért.” Aztán a kereszten megvalósítja azt, ami a szeretet. Ami a legnagyobb, legértékesebb szeretet. Itt már nem szavakkal, hanem cselekedetével hirdeti, hogy mi a szeretet.
(c) Horváth István Sándor
Imádság
Feltámadt Urunk, Jézus Krisztus! A te feltámasztásod a halálból a mennyei Atya cselekedete. Ő ajándékozott neked új életet. Még a halál, önként és engedelmességből vállalt kereszthalálod sem szakíthatott el téged Atyádtól. A kereszten átélted a tőle való elszakítottságot, feltámadásod pillanatában pedig átélted, hogy újra együtt vagy az Atyával. Hisszük, hogy az Atyának hatalma van ahhoz, hogy minket is feltámasszon majd a halálból, mert azt szeretné, hogy örökké vele éljünk. Tégy minket a feltámadás tanújává és hirdetőjévé!
Horváth István Sándor (Ph 88)
