napi evangelium

Amikor Mózes törvénye szerint elteltek Mária tisztulásának napjai, szülei felvitték Jézust Jeruzsálembe, hogy bemutassák az Úrnak, amint az Úr törvénye előírja: „Minden elsőszülött fiú az Úr szent tulajdona.” Ekkor kellett Máriának, ugyancsak az Úr törvénye szerint, „egy pár gerlét vagy két galambfiókát” tisztulási áldozatul bemutatnia.
És íme, volt Jeruzsálemben egy Simeon nevű férfiú, egy igaz és istenfélő ember, aki Izrael vigaszára várt, és a Szentlélek lakott benne. A Szentlélek kinyilatkoztatta neki, hogy nem lát halált addig, amíg meg nem látja az Úr Fölkentjét. A Lélek arra indította, hogy menjen a templomba, amikor a gyermek Jézust odavitték szülei, hogy a törvény előírásai szerint cselekedjenek vele. Simeon a karjára vette őt, és így magasztalta Istent: „Most már elbocsáthatod szolgádat, Uram, szavaid szerint békességben, mert szemeim meglátták szabadításodat, melyet minden nemzet számára készítettél, hogy világosság legyen: kinyilatkoztatás a pogányoknak, és dicsőség népednek, Izraelnek.”
Jézus atyja és anyja ámulva hallgatták mindazt, amit Simeon mondott. Simeon pedig megáldotta őket, és így szólt Máriához, Jézus anyjához: „Lám, e Gyermek által sokan elbuknak és sokan feltámadnak Izraelben! Az ellentmondás jele lesz ő – még a te lelkedet is tőr járja át –, hogy napfényre kerüljenek sok szívnek titkos gondolatai!”
Lk 2,22-35

Elmélkedés

Az advent folyamán Mária és Zakariás imájában már találkoztunk azzal a gondolattal, hogy a születendő gyermek, Jézus az irgalmas Isten ajándéka az egész emberiség számára. Ennek megerősítésével találkozunk ma Simeon, holnap pedig Anna asszony személyével kapcsolatban, akik jelen vannak a gyermek Jézus templomi bemutatásakor. Az idős Simeon e szavakkal ad hálát Istennek: „szemeim meglátták szabadításodat, melyet minden nemzet számára készítettél” (Lk 2,30-31). E kijelentés arról tanúskodik, hogy felismerte a gyermekben az Isten által küldött Megváltót.

Simeon személye, cselekedete és imája gondolatilag kapcsolódik a Jézus születését megelőző eseményekhez. Akkor arról olvastunk, hogy Máriát a Szentlélek töltötte el, amikor méhébe fogadta a megtestesült, emberré lett Istent (vö. Lk 1,35), Erzsébetet szintén eltöltötte a Szentlélek, amikor Mária megérkezik hozzá (vö. Lk 1,41), illetve Zakariás is eltelt Szentlélekkel a gyermek János születésekor (vö. Lk 1,67). Simeon személyével kapcsolatban az evangélista nem is egyszer, hanem háromszor említi meg a Szentlelket: ő lakott benne, a Lélektől kapott kinyilatkoztatást arról, hogy még az ő életében eljön a Megváltó, illetve a Szentlélek indítja őt azon a napon a templomba, amikor Jézust odaviszik szülei.

Töltsön el és indítson hálaadásra minket a Szentlélek!

(c) Horváth István Sándor

Imádság

Urunk, Megváltónk! Te születésedtől halálodig azt az utat jártad, amelyet az Atya jelölt ki számodra. Küldetésedet hűségesen teljesítetted, mindig az Atyának való engedelmességre törekedtél. Taníts minket arra, hogy Istentől kapott hivatásunkat keressük, felismerjük és teljesítsük! Születésed boldogsággal tölt el minket: Isten Megváltót küld, hogy feltárja végtelen szeretetét az emberek iránt. Születésed reménnyel tölt el minket, hogy életünknek célja van: keressük és megtaláljuk Istent. Születésed örömmel tölt el minket: velünk az Isten!

Horváth István Sándor (Ph 88)