Azokban a napokban Mária útra kelt, és a hegyek közé, Júda egyik városába sietett. Belépett Zakariás házába, és köszöntötte Erzsébetet. Amikor Erzsébet meghallotta Mária köszöntését, szíve alatt megmozdult a magzat, és a Szentlélek betöltötte Erzsébetet. Hangos szóval így kiáltott: „Áldott vagy te az asszonyok között, és áldott a te méhednek gyümölcse! De hogyan lehet az, hogy Uramnak anyja látogat el hozzám? Mert íme, amikor fülembe csendült köszöntésed szava, örvendezve felujjongott méhemben a magzat! Boldog, aki hitt annak beteljesedésében, amit az Úr mondott neki!”
Mária megszólalt:
„Magasztalja lelkem az Urat,
és szívem ujjong megváltó Istenemben!
Mert tekintetre méltatta alázatos szolgálóleányát,
lám, ezentúl boldognak hirdet engem minden nemzedék.
Nagy dolgokat művelt velem a Hatalmas, szentséges az ő neve!
Irgalma nemzedékről nemzedékre száll, mindazokra, akik félik őt.
Nagyszerű dolgot tett karja ereje,
széjjelszórta mind a gőgös szívűeket.
Lesöpörte trónjukról a hatalmasokat,
és felmagasztalta az alázatosakat.
Az éhezőket elhalmozta minden jóval,
de a gazdagokat elküldte üres kézzel.
Felkarolta gyermekét, Izraelt,
megemlékezve irgalmasságáról,
amint atyáinknak megígérte:
Ábrahámnak és utódainak mindörökre!”
Mária ott maradt még körülbelül három hónapig, azután visszatért az otthonába.
Lk 1,39-56
Elmélkedés
A jeruzsálemi templomban szolgálatot teljesítő Zakariásnak megjelent Isten angyala és meghozta számára a hírt, hogy gyermeke fog születni. A mai evangéliumi jelenet ezt követően hat hónappal játszódik. Zakariás felesége, Erzsébet tehát már mintegy fél éve készül arra, hogy gyermeket hoz a világra. Ekkor látogatja meg őt Mária, aki valamivel korábban értesült arról, hogy neki is gyermeke fog születni. Mária azért indul útnak, hogy a szülés előtti utolsó hónapokban segítségére legyen nagynénjének, Erzsébetnek. A két gyermeket váró asszony találkozását, illetve az ő születendő gyermekeik, Keresztelő János és Jézus találkozását ünnepeljük a mai napon, amelynek hivatalos elnevezése: Szűz Mária látogatása Erzsébetnél. Az ünnep magyar neve: Sarlós Boldogasszony, ez arra utal, hogy ilyenkor van az aratás ideje, amely munkát a magyarság évszázadok óta a Szűzanya oltalma alatt végzi.
Az ünnep evangéliumában hangsúlyt kap Isten irgalma és az ember öröme, illetve e kettő találkozása. Erzsébet az isteni irgalmasságnak köszöni, hogy idős kora ellenére gyermekáldásban részesül, és örömmel készül arra, hogy anya legyen. Mária szintén az irgalmasságért mond hálát imájában, hiszen Isten irgalmának köszönhető az, hogy az ő emberi közreműködése által a világba érkezik a Megváltó, és ő is örvendezik annak, hogy anya lehet.
Ha Máriához, a názáreti lányhoz hasonlóan hittel fogadom Isten terveit, akkor életutam a boldogság útja lesz.
(c) Horváth István Sándor
Imádság
Urunk, Jézus Krisztus! Te tudatosan vállaltad a kereszthordozást a mi megváltásunkért és üdvösségünkért. Engedelmes voltál az Atyának, aki ezt az áldozatot kérte tőled. Taníts minket is engedelmességre és kereszthordozásra! Légy velünk, példád segítsen, erősítsen és bátorítson! Segíts minket, hogy sikerrel fáradozzunk a magunk és mások üdvösségén! A legnagyobb boldogság az számunkra, hogy elnyerjük az örök életet.
Horváth István Sándor (Ph 88)
