Jézus a hegyi beszédben ezt mondta tanítványainak: „Vigyázzatok! Jótetteitekkel ne hivalkodjatok az emberek előtt, mert így a mennyei Atyától nem kaptok értük jutalmat. Amikor tehát alamizsnát adsz, ne kürtöltess magad előtt, mint a képmutatók teszik a zsinagógákban és az utcákon, hogy dicsérjék őket az emberek! Bizony, mondom nektek, ezzel már meg is kapták jutalmukat. Amikor tehát alamizsnát adsz, ne tudja bal kezed, mit cselekszik a jobb kezed, hogy adományod rejtekben legyen, és akkor Atyád jutalmaz meg érte, aki lát téged a rejtekben is. Amikor pedig imádkoztok, ne legyetek olyanok, mint a képmutatók, akik szeretnek az emberek szeme láttára a zsinagógákban és az utcasarkokon állva imádkozni! Bizony, mondom nektek, már meg is kapták jutalmukat. Amikor imádkozol, menj be a szobádba, és zárt ajtó mögött, a rejtekben imádkozzál Atyádhoz! Atyád, aki a rejtekben is lát, megfizet neked. Amikor böjtöltök, ne legyetek komorak, mint a képmutatók! Keserű arcot mutatnak, hogy az emberek meglássák rajtuk a böjtölést. Bizony, mondom nektek, ezzel már meg is kapták jutalmukat. Amikor tehát böjtölsz, illatosítsd be hajadat és mosd meg arcodat, hogy az emberek ne vegyék észre böjtölésedet, csak Atyád, aki a rejtekben jelen van! Atyád, aki a rejtekben is lát, megfizet neked.”
Mt 6,1-6.16-18
Elmélkedés
A mai evangéliumi rész hamvazószerdáról ismerős számunkra, hiszen a nagyböjt kezdetén időszerű az a három vallási cselekedet, amiről szó esik benne: az alamizsna, az ima és a böjtölés. Most Jézus hegyi beszédének részeként olvassuk.
Az alamizsna a szegényeknek nyújtott adakozást jelenti. Vigyázni kell azonban, hogy az ember milyen szándékkal teszi ezt. Aki azért ad támogatást a szegénynek, mert ezzel nagylelkűségét akarja kimutatni mások előtt, s elismerésre vágyik az emberek részéről, az nem számíthat semmiféle jutalomra Istentől. Aki más emberek előtt imádkozik és ezt azzal a szándékkal teszi, hogy vallásosságát elismerjék, az valójában nem keresi Istennel a kapcsolatot. És aki azért böjtöl, hogy buzgónak tartsák őt az emberek, annak cselekedete nem fog tetszésre lelni Isten előtt. Jézus tanácsa világos és egyértelmű: A jócselekedeteket, az imádságot és a böjtölést nem azért kell megtenni, hogy az emberek tetszését elnyerjük, hanem Isten iránti szeretetből.
Sajnos könnyen abba a hibába eshetünk, hogy mégis az emberek elismerését keressük velük. Ezt nevezzük a vallásos szóhasználatban képmutatásnak. A képmutató ember a külsőségekre figyel, de viselkedése mögött nincs meg a helyes szándék, azaz nem lelke üdvössége vagy a másik ember iránt érzett segítőkész szeretet motiválja.
Keresztény emberként azért teszünk jót, mert ezzel ki szeretnénk fejezni Jézus iránti hűségünket és szeretetünket.
(c) Horváth István Sándor
Imádság
Urunk, az irgalmasság Istene, könyörülj rajtunk, bűnösökön. Taníts meg bennünket a könyörületre és a megbocsátásra. Ne engedd, hogy hasonlóak legyünk a könyörtelen szolgához, aki nem követte ura irgalmasságát. Emlékeztess minket arra, hogy gyengeségeink miatt milyen sokszor esünk el életünk rögös útján. Szítsd fel szívünkben a megbocsátást és a segítő szándékot botladozó testvéreink iránt. Add meg nekünk az irgalom lelkét, hogy akaratod szerint kovásza legyünk eljövendő országodnak.
Horváth István Sándor (Ph 88)