napi evangelium

Jézus a hegyi beszédben ezt mondta tanítványainak: „Ne gyűjtsetek magatoknak kincseket a földön, ahol a moly és a rozsda megemészti, a tolvajok meg kiássák és ellopják. Gyűjtsetek inkább kincseket a mennyben, ahol sem a moly, sem a rozsda meg nem emészti, sem a tolvajok ki nem ássák és el nem lopják. Mert ahol a kincsed van, ott van a szíved is. A test világossága a szem. Ha szemed ép, egész tested világosságban lesz. De ha szemed elhomályosodik, egész tested elsötétedik. Ha tehát a világosság benned sötétség, maga a sötétség mekkora?”
Mt 6,19-23

Elmélkedés

A hegyi beszéd folytatásaként a mai és a holnapi evangéliumban Jézus négy ajánlást fogalmaz meg az anyagi javakkal való kapcsolatról, világosan elmagyarázva, hogyan kell megélni azt a szegénységet, ami a nyolc boldogság közül az első. Először is ne gyűjtsük, ne halmozzuk az anyagi javakat (vö. Mt 6,19-21). Másodszor: Legyen pontos elképzelésünk az anyagi javak használatáról (vö. Mt 6,22-23). Harmadszor: nem szolgálhatunk egyszerre két irányba, azaz nem szolgálhatunk Istennek és a pénznek egyidejűleg (vö. Mt 6,24). S végül negyedszer: ne az anyagi javakban, hanem az isteni gondviselésben bízzunk (vö. Mt 6,25-34). E négy ajánlás közül az első kettőről olvasunk a mai evangéliumban.

Jézus ezt mondja: „Gyűjtsetek inkább kincseket a mennyben!” Hitünk és az abból származó jócselekedetek azok a lelki kincsek, amelyekre Jézus gondol, hiszen a végső ítéletkor azt fogják tőlünk számonkérni, hogy tettünk-e jót embertársainkkal? Adtunk-e enni az éhezőknek? Adtunk-e inni a szomjazóknak? Meglátogattuk-e a betegeket? Megvigasztaltuk-e a szomorúakat? Adtunk-e reményt a csüggedőknek? Tanítottuk-e, neveltük-e hitre a nem hívőket és az Istent keresőket? Egész életemet és életvitelemet meghatározza, hogy mit tartok értéknek és fontosnak, miért fáradozok, dolgozok. Tegyek mindent az üdvösség reményében!

(c) Horváth István Sándor

Imádság

Urunk, Jézus Krisztus! Sokszor nem szavakkal válaszolsz kérdéseinkre, hanem csendesen átölelsz bennünket, amikor hozzád fordulunk. Életünk során mindig érezhetjük jelenlétedet és segítségedet. Add, hogy a bajban és a veszélyben soha ne essünk kétségbe, hanem mindig hozzád forduljunk! Add, hogy ne féljünk, ha veszélyben van az életünk, csak higgyünk az örök életben! Mert örök életünk és üdvösségünk nem lehet veszélyben, ha veled élünk és veled halunk meg. Segíts minket, hogy az evangéliumhoz méltóan éljünk!

Horváth István Sándor (Ph 88)