napi evangelium

Egy alkalommal Jézus a benne hívő zsidókhoz fordult, és ezt mondta nekik: „Ha megmaradtok tanításomban, akkor lesztek igazán tanítványaim: megismeritek az igazságot, és az igazság majd szabaddá tesz benneteket.” Ők erre tiltakoztak: „Ábrahám leszármazottjai vagyunk, és soha senkinek sem szolgáltunk. Hogy mondhatod tehát azt, hogy: Szabadok lesztek?”
Jézus így felelt: „Bizony, bizony, mondom nektek: mindaz, aki bűnt cselekszik, szolgája a bűnnek. A szolga nem marad mindig ura házában, de a fiú ott marad mindvégig. Ha viszont (Isten) Fia szabaddá tesz titeket, akkor valóban szabadok lesztek. Tudom, hogy Ábrahám utódai vagytok, mégis az életemre törtök, mert tanításom nem fog rajtatok. Én azt hirdetem nektek, amit Atyámnál láttam; ti ellenben azt teszitek, amit a ti atyátoktól hallottatok.” Erre közbevágtak a zsidók: „A mi atyánk Ábrahám!”
Jézus így folytatta: „Ha Ábrahám gyermekei vagytok, tegyétek is azt, amit Ábrahám tett! De ti az életemre törtök, bár azt az igazságot hirdetem, amit Istentől hallottam. Ábrahám ilyet nem tett. Ti azt teszitek, amit atyáitok tettek!” Ők azonban tovább erősködtek: „Mi nem vagyunk törvénytelen gyermekek, csak egy atyánk van: az Isten.” Jézus azonban megállapította: „Ha Isten volna atyátok, szeretnétek engem, mert én Istentől vagyok, és tőle jöttem. Nem a magam nevében jöttem, hanem az Isten küldött engem.”
Jn 8,31-42

Elmélkedés

A mai evangéliumban egyes zsidók meglehetősen büszkén állítják saját népükről: „soha senkinek sem szolgáltunk.” A hangzatos kijelentés megfeledkezik a több évszázados egyiptomi fogságról, a mintegy 70 évig tartó babilóniai száműzetésről és arról is, hogy az ország éppen a rómaiak megszállása alatt áll. A vallás tekintetében azonban mindenképpen igaz, hogy a zsidóság nem szolgált idegen népek isteneinek, nem vette át azok vallási szokásait. Jézus az Istennel való kapcsolatra irányítja hallgatói figyelmét. E kapcsolat elsősorban nem vérségi köteléken, nem a leszármazáson alapszik, hanem azon a lelki háttéren, amelyet a szövetségkötés jelképez. Isten szövetségre hívta az általa választott népet és szövetséget kötött vele Mózes idejében, ennek alapja a tízparancsolat és a törvény.

Az Egyház, az újszövetségi nép számára már nem a mózesi törvény, hanem Krisztus személye a mérce. Az Istennel való lelki kapcsolatot Krisztus biztosítja. Ő a közvetítő Isten és ember között, benne találjuk meg az igazságot. Jézus így fogalmazza meg a szabadság lényegét: aki hűséges marad tanításához, az „megismeri az igazságot, és ez az igazság szabaddá teszi.”

Jézus azért nevezte önmagát Igazságnak, mert a kinyilatkoztatás teljessége rejtőzik az ő személyében. Jézus által, mint a teljes és tökéletes Igazság által ismerhetjük meg a mennyei Atyát és a hozzá vezető utat.

(c) Horváth István Sándor

Imádság

Urunk, Jézus Krisztus! A te küldetésed az volt, hogy tanítsd az embereket és csodáiddal megmutasd Isten irgalmát. Tanításod és csodáid, a te emberek iránti szeretetednek a jelei. Ugyanakkor az Atya iránti szeretetedet is megmutatod bennük, hiszen mindig neki engedelmeskedsz, az ő akaratát teljesíted. Segíts, hogy növekedjen bennem az emberek iránti szeretet és Isten felé is megmutassam szeretetem. Segíts minket, hogy szavaidban felismerjük az üdvösség örömhírét! Urunk, mutass nekünk utat az Atyához és vezess minket hozzá!

Horváth István Sándor (Ph 88)