Húsvét táján az egyik szombaton Jézus vetések között járt tanítványaival együtt. Tanítványai megéheztek, tépdesni kezdték a kalászokat, és eszegették. Ennek láttára a farizeusok megjegyezték: „Nézd, tanítványaid olyant tesznek, amit szombaton tilos cselekedni!” Jézus erre megkérdezte: „Nem olvastátok, hogy mit tett Dávid, amikor társaival együtt megéhezett? Hogyan ment be Isten házába, és hogyan ette meg a kitett kenyereket, amelyeket sem neki, sem a kíséretének nem lett volna szabad megennie, csak a papoknak? Vagy nem olvastátok-e a törvényben, hogy a papok szombatonként a templomban megszegik a szombati nyugalmat, anélkül hogy vétkeznének? Mondom nektek: a templomnál is nagyobb van itt. Ha pedig értenétek, mit jelent a mondás: „Irgalmasságot akarok és nem áldozatot!”, akkor sohasem ítéltétek volna el az ártatlanokat. Mert az Emberfia ura a szombatnak is.”
Mt 12,1-8
Elmélkedés
A Biblia tanúsága szerint a legkorábbi időkben a szombati pihenőnap megtartásának elsősorban emberiességi oka volt. E napon a rabszolgák és a dolgozó emberek egy kis pihenéshez jutottak a heti munkavégzés után. A későbbi időkben egyre inkább előtérbe került a szombati nyugalom vallási oldala, hiszen e pihenéssel az emberek magát Istent utánozták, aki a teremtést követően a hetedik napon megpihent. Így vált vallásos célúvá a szombat, amely napot az emberek Istennek és a közösségi istentiszteletnek szenteltek. A farizeusi törvénymagyarázat idővel számos tilalmat csatolt a szombathoz. Ez azonban ahhoz vezetett, hogy a vallási cél háttérbe került, s az előírások külső megtartása vált céllá.
A farizeusok értelmezése szerint a kalászok leszedése munkának számított, ezért Jézus tanítványai e cselekedetükkel megszegték a törvényt, s Mesterük nem figyelmeztette őket erre. Válaszában Jézus azokat bírálja, akik kiüresedett módon tartották meg a szombatot, és megfeledkeztek annak lényegéről, az Isten felé fordulásról. Fizikailag ugyan megtartották a szigorú előírásokat, de közben nem teljesítették a szeretet kötelességét. Ezt utasította el Jézus, aki szerint az irgalmasság és a szeretet gyakorlása fontosabb a szombati nyugalomra vonatkozó törvénynél.
A mi heti pihenőnapunk a vasárnap, Krisztus feltámadásának napja. Mire használom ezt a napot?
(c) Horváth István Sándor
Imádság
Urunk, Jézus Krisztus! Te mindannyiunkat meghívsz arra, hogy apostolaid, küldötteid legyünk a világban. Azt kéred tőlünk, hogy hirdessük evangéliumodat és tanúságot tegyünk rólad. Apostoli küldetésünket nem egyedül, hanem közösségben kell teljesítenünk, valódi szeretetközösségben Krisztussal, az Egyházzal és egymással. Csak így válhatunk a szeretet tanúivá, a közösség szolgálóivá. A testvéri szeretet tesz bennünket valódi közösséggé, a szeretet Egyházává, amely jel lehet a világban élők felé, akik talán még személyesen nem ismerik, de szívük mélyén vágyakoznak az isteni szeretet érintésére.
Horváth István Sándor (Ph 88)
