napi evangelium

Jézus a hegyi beszédben ezt mondta tanítványainak: Ne vessétek oda a szent dolgokat a kutyáknak, és ne szórjátok gyöngyeiteket a sertések elé, hogy lábukkal el ne tapossák azokat, és megfordulva, szét ne tépjenek titeket is. Mindazt, amit akartok, hogy megtegyenek nektek az emberek, ti is tegyétek meg nekik! Ez ugyanis a Törvény és a próféták tanítása. A szűk kapun menjetek be, mert széles a kapu és tágas az út, amely a romlásba visz, és sokan mennek be rajta. De milyen szűk a kapu és keskeny az út, amely az életre visz, és kevesen vannak, akik megtalálják!
Mt 7,6.12-14

Elmélkedés

Az úgynevezett evangéliumi aranyszabályt olvassuk a mai evangéliumban, amely így szól: „Amit akartok, hogy megtegyenek nektek az emberek, ti is tegyétek meg nekik!” Van ebben egy természetes emberi bölcsesség. Ki szeretné, hogy mások ártsanak neki? Nyilvánvalóan senki. Ahogyan viszonyulunk másokhoz, ők is úgy fognak velünk bánni. Az emberek kölcsönösen hatnak egymásra, s ez a legtöbb esetben nem is tudatos. A jézusi szabály arra serkent bennünket, hogy nyíljunk meg a jó felé és vállaljuk a jó kezdeményezését. Ezen a ponton az emberi bölcsességen túl egy értékrend is megjelenik. Olyan helyzetekben is érdemes vállalni, elkezdeni a jócselekedeteket, amikor az nem volna kötelező. Ha ezt megértjük és megtesszük, akkor már csak egyetlen lépésre vagyunk a legnehezebbnek tűnő dologtól, ellenségeink szeretetétől.

A tanítás végén Jézus ezt mondja: „A szűk kapun menjetek be!” A menny kapuja Jézus jövetelével kitárult minden ember számára. Nyitva áll azoknak, akik szeretnének az üdvösségre jutni. Ugyanakkor a kárhozat ajtaja is nyitva áll, és sokan az oda vezető utat választják. Nem tudatlanságból választják ezt. Tudják ők jól, hogy hová vezet az általuk választott életmód. Tisztában vannak azzal, hogy hová vezet Isten nélküli, hit nélküli életük.

Én melyik utat, melyik kaput választom? Milyen irányba visz életutam?

(c) Horváth István Sándor

Imádság

Istenünk, te nem akarsz bennünket kényszeríteni, még a boldogságot, a boldog életet sem akarod ránk kényszeríteni. Inkább felkínálod ajándékodat, segítségedet, kegyelmedet. Minden szentmisében csodálatos ünnepre hívsz bennünket. Meghívsz minket, hogy hallgassuk tanításodat, az örök élet felé irányt mutató isteni szavadat. És meghívsz minket az ünnepi asztalhoz, az oltárhoz, hogy Krisztus testével táplálkozzunk. Szeretetteljes hívásodat örömmel fogadjuk el. Élj bennünk, Istenünk!

Horváth István Sándor (Ph 88)