Amikor elérkezett Erzsébet szülésének ideje, fiúgyermeket szült. Szomszédai és rokonai meghallották, hogy milyen irgalmas volt hozzá az Úr, és együtt örült vele mindenki. A nyolcadik napon jöttek, hogy körülmetéljék a gyermeket. Atyja nevéről Zakariásnak akarták hívni. De anyja ellenezte: „Nem, János legyen a neve.” Azok megjegyezték: „Hiszen senki sincs a rokonságodban, akit így hívnának!” Érdeklődtek erre atyjától, hogyan akarja őt nevezni. Atyja írótáblát kért, és ezeket a szavakat írta rá: „János a neve.” Erre mindnyájan meglepődtek. Neki pedig megnyílt az ajka, és megoldódott a nyelve: szólni kezdett, és magasztalta Istent. Akkor félelem szállta meg az összes szomszédokat, és Júdában meg az egész hegyvidéken erről az eseményről beszéltek. Aki csak hallott róla, elgondolkodva mondta: „Mi lesz ebből a gyermekből? Hiszen nyilván az Úr van vele.” A gyermek pedig növekedett, lélekben erősödött és mindaddig a pusztában élt, amíg Izrael előtt nyilvánosan fel nem lépett.
Lk 1,57-66.80
Elmélkedés
Keresztelő Szent János születésének ünnepe június 24-én van, de idén Jézus szent szíve főünnepe miatt egy nappal korábban, a mai napon tartjuk.
A négy evangélium közül egyedül Szent Lukács írása beszéli el részletesen Keresztelő János születésének történetét. A többi evangélista inkább János fellépéséről ír, amelynek az volt a célja, hogy előkészítse a népet a Messiás jövetelére. Lukács azonban elbeszéli azokat a csodás jeleket, amelyek János születésekor történtek, s amely jelek azt mutatták, hogy e gyermekkel különleges idő jött el az üdvtörténetben. E születés Isten irgalmasságának jele. A rokonok felismerték, hogy Erzsébettel milyen irgalmas az Isten, aki lehetővé tette, hogy gyermeke lehessen idős kora ellenére. János felnőve előre hirdeti Jézus jövetelét, akinek születésével az isteni irgalmasság teljessége árad ki az egész emberiség felé.
Zakariás megnémulását, majd beszédképességének visszanyerését gyermeke születésekor a jelenlévők szintén isteni jelnek tartják. Jogosan gondolják, hogy valami készülőben van, hamarosan valami rendkívüli fog történni, ami Istennek lesz köszönhető. Úgy vélik, hogy talán János személyéhez kötődik az isteni beavatkozás, s nem sejtik, hogy még nála is nagyobb személy fog a világra jönni.
Mi lesz ebből a gyermekből? – kérdezik mindazok, akik látják, felismerik a jeleket. Vajon én mennyire vagyok figyelmes és érzékeny az isteni jelekre?
(c) Horváth István Sándor
Imádság
Mennyei Atyám! Kifejezem hálámat, hogy meghívtál szolgálatodra. Egyetlen jutalomért, az örök üdvösségért fáradozok, s tudom, hogy ennek elnyeréséért érdemes mindent megtennem. Elismerem, hogy bűnös vagyok, aki a te kegyelmeddel mégis felemelkedhetek elesettségemből. Légy hozzám irgalmas! Légy hozzám nagylelkű! Légy velem megbocsátó!
Horváth István Sándor (Ph 88)
