napi evangelium

Búcsúbeszédében Jézus így szólt tanítványaihoz: „Még egy kis idő és már nem láttok engem, és ismét egy kis idő és viszontláttok engem, (mert az Atyához megyek.)” Tanítványai erre így tanakodtak: „Mit akar mondani ezzel: Még egy kis idő és már nem láttok engem, és ismét egy kis idő és viszontláttok engem? És hogy: Az Atyához megyek? Mit jelent az, hogy: Még egy kis idő? Nem értjük, mit beszél.” Jézus észrevette, hogy kérdezni akarják, így szólt tehát hozzájuk: „Azon tanakodtok, hogy azt mondtam: Még egy kis idő és már nem láttok engem, és ismét egy kis idő és viszontláttok engem? Bizony, bizony, mondom nektek: Sírni fogtok és jajgatni, a világ pedig örül. Szomorkodni fogtok, de szomorúságtok örömre fordul.”
Jn 16,16-20

Elmélkedés

Jézus arról beszél tanítványainak az utolsó vacsorán, hogy milyen sors vár rá. Előre megmondja nekik távozását és visszatérését. A tanítványok viszont nem értik ezeket a szavakat. Nagypénteken, Jézus kereszthalálakor fogják megtudni, hogy mit jelent az Úr távozása. Ez az a pillanat, amely még inkább elbizonytalanítja őket, s ezen esemény után még inkább nem értik, hogy miként fog Jézus visszatérni, hogyan láthatják őt újra. A feltámadás jelenti majd harmadnap a visszatérést, de nem evilági, hanem már megdicsőült testben, amelyet aztán negyven nap múlva az Atyához való örök visszatérés, a mennybemenetel követ. Jézus világból való távozása a feltétele annak, hogy eljöjjön a Szentlélek, aki az ő művét fogja folytatni a világban.

Számunkra is lehetnek olyan órák vagy napok, amikor nem látjuk Jézust, s amikor lelkünk nem annyira érzékeny sugallatai befogadására. Valószínűleg ilyenkor nem ő távozik el tőlünk, nem ő hallgat, hanem mi figyelünk helyette másra. Milyen jó lenne, ha ez valóban csak „egy kis idő” volna! Ha érzem hiányát, érdemes csendet teremteni magamban, hogy meghalljam szólítását. A tanítványokat egykor öröm töltötte el amiatt, hogy küldetését befejezvén az Úr visszatért Atyjához. Örömmel várom-e Jézus ígéretének beteljesedését, a Szentlélek jövetelét?

(c) Horváth István Sándor

Imádság

Uram, Jézusom! Erősítsd bennem a hitet és a bizalmat, hogy elinduljak az általad javasolt úton, az igazi boldogság útján. Te nem csupán földi boldogságot ígérsz, hanem az örök boldogságra akarsz elvezetni minden embert. Segíts megértenem, hogy benned találhatom meg a boldogság forrását.

Horváth István Sándor (Ph 88)