napi evangelium

Egy alkalommal Jeruzsálemből írástudók jöttek (Kafarnaumba), és azt híresztelték Jézusról: „Belzebub szállta meg”, és: „A gonosz lelkek fejedelmének segítségével űzi ki az ördögöket.” Ám ő magához hívta őket, és példabeszédekben szólt hozzájuk: „Hogyan űzhetné ki a sátán a sátánt? Ha egy ország meghasonlik önmagával, az az ország nem maradhat fenn. Ha egy család meghasonlik önmagával, az a család nem maradhat fenn. Ha a sátán önmaga ellen támad és meghasonlik önmagával, akkor nem maradhat fenn, hanem elpusztul. Az erősnek házába nem törhet be senki, és nem ragadhatja el a holmiját, hacsak előbb meg nem kötözi az erőset; így viszont már kirabolhatja a házát. Bizony, mondom nektek, hogy az emberek fiainak minden bűnt megbocsátanak, és minden káromlást, bárhogyan is káromkodnak. De aki a Szentlelket káromolja, az soha nem nyer bocsánatot, azt örökös bűn terheli.” (Azért mondta mindezt Jézus), mert azt terjesztették: „Megszállta a tisztátalan lélek.”
Mk 3,22-30

Elmélkedés

Jézus csodái közül a leginkább érdekesek talán az ördögűzések voltak. Manapság a pszichés betegségek körébe sorolnánk azokat a lelki természetű zavarokat, amelyeket abban az időben az ördögtől, a gonosz lélektől való megszállottságnak tartottak. A betegség eredete és természete egyaránt ismeretlen volt az emberek számára, ezért annak hirtelen, váratlan megszűnését sem értették. Jézus több esetben gyógyít meg ilyen betegeket, azaz kiűzi belőlük a gonosz lelket.

Egy ilyen csodája miatt kezdték el híresztelni róla, hogy magával az ördöggel szövetkezik, különben nem volna képes ilyen cselekedetekre. Jézus visszautasítja ezt a hamis vádat, s rámutat annak belső ellentmondásosságára. Valójában Jézus cselekedetében Isten működése figyelhető meg. Az isteni irgalom szabadítja meg a gonosz befolyásától ezeket a megszállottakat. A háttérben tehát Isten és a gonosz küzdelme zajlik az emberek lelkéért. Az ördögűzések azt mutatják, hogy e harcban Isten az erősebb, ő győzedelmeskedik. A gonosz viszont – természete szerint – nem nyugszik bele a vereségbe, hanem újra és újra próbálkozik. E küzdelem közepette nem viselkedhetek passzívan, hanem döntést kell hoznom, hogy kinek engedem át a szívem, lelkem feletti uralmat.

(c) Horváth István Sándor

Imádság

Urunk, Jézus, készséges szívvel hallgatjuk szavadat, amellyel követésedre hívsz minket. Nem akarunk süketként viselkedni, mint akik nem hallják, nem értik szavadat. Keressük saját boldogságunkat és mások életét is boldogabbá szeretnénk tenni. Add, hogy szavadban felismerjük az örök életre vezető igazságot! Erősíts minket, hogy mindig veled éljünk, veled járjuk életünk zarándokútját, s végül megérkezzünk az Atya örök országába.

Horváth István Sándor (Ph 88)