Amikor már közel voltak Jézus szenvedésének és megdicsőülésének napjai, elhatározta, hogy Jeruzsálembe megy. Követeket küldött maga előtt. Ezek elindultak, betértek a szamaritánusok egyik falujába, hogy szállást készítsenek neki. De azok nem fogadták be Jézust, mert Jeruzsálembe tartott. Ennek láttán a tanítványok, Jakab és János felháborodtak: Uram, akarod-e, hogy lehívjuk az égből a villámot, hadd pusztítsa el őket? De ő hozzájuk fordult és megfeddte őket: Nem tudjátok, hogy milyen lelkület van bennetek. Az Emberfia nem azért jött, hogy az embereket elpusztítsa, hanem hogy megmentse. Ezután másik faluba mentek.
Lk 9,51-56
Elmélkedés
Kis mosollyal az arcunkon olvassuk a mai evangéliumban Jakab és János esetét, akik az égi villámok pusztító erejét akarják lehívni a szamaritánusokra, mivel nem fogadták be útja során Jézust és tanítványait. Vajon komolyan gondolták, hogy szavukra villám csap le az égből és elpusztítja a városlakókat? Vagy talán Jézus segítségére számítottak a rettenetes büntetés végrehajtásában? Vajon felfogták, hogy mit akarnak cselekedni és milyen lelkület van bennük?
Az apostolok gondolkodása annak ellenére, hogy már csaknem három esztendeje Jézussal tartanak, egészen más, mint Mesterüké. Talán védhetnénk őket azzal, hogy hirtelen felindulásból akarják a szamaritánusok pusztulását, de ez sem mentség a két apostol számára, akik méltó büntetésnek tartják az általuk kigondoltakat. Jézus figyelmezteti őket arra, hogy szavaik, kérésük mögött rossz szándék húzódik meg, amely méltatlan az ő tanítványaihoz. Érdekes, hogy a máskor oly kicsinyhitű apostolok, most mennyire bátrak és mennyire bíznak abban, hogy kérésük azonnal teljesül és egy gyors fohásszal majd elintézhetik az egész falu lakosságát. Korábban Jézus számos alkalommal a lelkükre kötötte, hogy a rosszat soha ne viszonozzák rosszal. A bosszú és megtorlás helyett a megbocsátást és a szeretetet kell gyakorolni. Törekedjünk a békességes, a megbocsátó lelkületre!
(c) Horváth István Sándor
Imádság
Feltámadt Urunk, Jézus Krisztus! A veled való találkozás egykor megerősítette az apostolokat a szeretetben. Új hit és új remény ébredt bennük. Új erőre gyulladtak a te szeretetedtől, majd pedig pünkösdkor megkapták a Szentlélek ajándékát, hogy erős lélekkel végezzék az evangélium hirdetését és az emberhalászatot. Új élet kezdődik számomra is. Adj nekem erőt ahhoz, hogy végigfussam pályámat, és teljesítsem azt a feladatot, amelyet rám bízol, hogy tanúságot tegyek az evangélium igazságáról a reményvesztett embereknek.
Horváth István Sándor (Ph 88)