napi evangelium

Abban az időben Péter odament Jézushoz, és megkérdezte: „Uram, ha testvérem vétkezik ellenem, hányszor kell megbocsátanom neki? Talán hétszer?” Jézus így felelt: „Nem mondom, hogy hétszer, hanem hetvenszer hétszer!
A mennyek országa olyan, mint amikor egy király el akart számolni szolgáival. Amikor elkezdte, odahozták egyik adósát, aki tízezer talentummal tartozott. Mivel nem volt miből megfizetnie, az úr megparancsolta, hogy adják el őt, a feleségét, a gyermekeit, és mindenét, amije csak van, és így törlessze adósságát. De a szolga leborult előtte és úgy kérlelte: Légy türelmes irántam, mindent megfizetek! Az úr szíve megesett a szolgán: szabadon bocsátotta őt, sőt még az adósságát is elengedte.
A szolga kiment, és találkozott egyik szolgatársával, aki neki száz dénárral tartozott. Elkapta és fojtogatni kezdte: Add meg, amivel tartozol! Szolgatársa térdre hullott előtte és kérlelte: Légy türelmes irántam, mindent megfizetek! De ő nem engedett, hanem ment és börtönbe vetette, míg meg nem fizeti tartozását.
Szolgatársai látták a történteket. Elmentek és elbeszélték uruknak. Az úr akkor magához hívatta őt, és így szólt hozzá: Te gonosz szolga! Amikor kérleltél, én minden tartozásodat elengedtem neked. Nem kellett volna neked is megkönyörülnöd szolgatársadon, mint ahogy én megkönyörültem rajtad? És az úr nagy haraggal átadta őt az őröknek, míg meg nem fizet mindent, amivel tartozik.
Az én mennyei Atyám is így tesz veletek, ha tiszta szívből meg nem bocsát mindegyiktek a testvérének.”
Mt 18,21-35

Elmélkedés

A nagyböjt folyamán újra és újra előkerül az evangéliumokban a megbocsátás témája. Egyrészt arra figyelünk, hogy a végtelenül irgalmas Isten hogyan keres minket, bűnösöket, másrészt felszólítást kapunk arra, hogy embertársainkkal szemben legyünk megbocsátóak.

Péter apostol kérdése azt feszegeti, hogy van-e határa a megbocsátásnak? Követhet-e el valaki olyan sok súlyos bűnt ellenünk, amit már nem kell megbocsátanunk? Jézus válasza egyértelművé teszi, hogy az irgalmasság határtalan. A „hetvenszer hétszer” kifejezés legfeljebb a matematika nyelvén jelent 490-et, de a megbocsátásban ennél a számnál sem állhatunk meg. Jézus azt mondja ezzel a nagy számmal, hogy nincs értelme számolgatni az alkalmakat, hogy hányszor bocsátunk meg, mert sosem juthatunk el addig, hogy megállhatnánk és ne kellene megbocsátanunk.

Ennek a felhívásnak azért van létjogosultsága, mert Isten is ilyen határtalan a megbocsátásban, ezt szemlélteti az evangélium második felében a példabeszéd. Akinek Isten mérhetetlen nagy adósságot enged el, az nem viselkedhet szívtelenül azzal szemben, aki neki csupán egy kevéske összeggel tartozik. Ha Isten nekünk minden bűnünket megbocsátja, akkor ne kövessük a szívtelen szolga példáját, hanem mi is legyünk megbocsátóak felebarátainkkal!

(c) Horváth István Sándor

Imádság

Uram, Jézus, taníts meg engem arra, hogy a legkisebb dolgokban is felfedezzem az igazi öröm, az igazi boldogság forrását! A szegénység, a nélkülözés, a szomorúság és az üldöztetés nem lehet akadály számomra, hogy feléd közeledjek. Sőt, éppen ellenkezőleg, ezek segítenek a leginkább abban, hogy megtaláljalak téged, s benned boldogságomat. Érzem közelséged, érzem gondviselésed, érzem irgalmadat, érzem jóságodat, érzem szereteted, s ez nekem a boldogság. Jézusom, veled mindenkinél boldogabb vagyok.

Horváth István Sándor (Ph 88)