napi evangelium

Jézus egyszer így beszélt tanítványaihoz: Ha valaki lámpát gyújt, nem takarja le, vagy nem rejti az ágy alá. Inkább felteszi a tartójára, hogy aki belép a házba, világosságot találjon. Semmi sincs elrejtve, ami nyilvánosságra ne jutna; és nincs olyan titok, ami ki ne derülne, és nyilvánvalóvá ne lenne. Ügyeljetek hát, hogy milyen figyelemmel hallgattok! Akinek ugyanis van, az még kap hozzá; akinek pedig nincsen, az még azt is elveszíti, amiről azt vélte, hogy az övé.
Lk 8,16-18

Elmélkedés

A mai evangéliumi részben Jézus egy rövid példát mond a lámpáról, amelyet olyan helyre tesznek, ahonnan az egész házat bevilágítja. Szent Márk írásában ennél a példánál a lámpa a lényeges, amely Krisztus tanítását jelképezi. Eszerint az Úr tanítása nem maradhat rejtve, hanem mindenkihez el kell juttatni annak világosságát, igazságát. A Lukács szerinti változatban viszont nem a lámpa, hanem az azt meggyújtó és központi helyre helyező személy áll a középpontban. Ezek szerint Krisztus az, aki elhozza az emberek számára a hit és az üdvösség világosságát jelentő tanítást.

Ő a próféta, aki megtérésre hívja az embereket. Ő a Mester, akinek életformáját megtanulják tanítványai. Ő a gyógyító, aki nem megy el a betegek mellett, hanem irgalmasságot tanúsít irántuk. Ő a törvények hiteles magyarázója, aki szavával és példájával tanítja az isteni parancsokat. Ő az Úr, akinek átadják életüket azok, akik követésére vállalkoznak. Ő a magvető, akinek szava jó magként hull mindazok szívébe, akik az örök életre vágyakoznak és elindulnak az üdvösség útján. Ő a tanító, aki újszerű módon mutatja be az Istennek tetsző életvitelt. És immár ő a fény hordozója, az emberek megvilágosítója, aki a bűn sötétségéből és a hitetlenség homályából az igaz élet és a hit világosságára vezeti az embereket.

Az evangélium fénye és Krisztus személye az én számomra is utat mutat az üdvösségre.

(c) Horváth István Sándor

Imádság

Istenem, csodálatos gondviselésed által mindannyian arra vagyunk hivatva, hogy Krisztus testének tagjaivá váljunk. Minden egyes tagnak öröktől fogva meghatároztad a maga feladatát, számolva minden ember adottságával. Ebben a rendben örök előrelátásoddal részemre is kijelöltél egy helyet, ahol szolgálnom kell. Uram, készen állok erre a szolgálatra! Kívánj tőlem akár csendes, hangtalan munkát, akár hősi elszántságot, nagy áldozatokat: követlek, Uram!

Horváth István Sándor (Ph 88)